A tranzakciós illeték bevezetése elgondolkodásra bírta a bankokat is. Ennek pedig az a következménye, hogy megváltoztatják a bankszámlacsomagok költségeit, díjait. Nem hiszem, hogy a jelenleginél bonyolultabbá válnának (bár ez mindig fokozható), de a változások miatt érdemes körülnézni. Ilyenkor derülhet ki, hogy pont jól jártál, vagy éppen felesleges plusz költséget viselnél, ha nem váltasz. Na igen, de ilyenkor a legtöbb ember nagy dilemma elé kerül: hogy hasonlítsa össze a különböző számlacsomagokat?
A dolog nem egyszerű, mert olyan „összehasonlító szám”, algoritmus, bármi nem létezik, amelyik egyértelmű választ adna. Így hát más módszerhez kell folyamodni. Ha nincs még bankszámlád, de szeretnél, olvasd el először ezt a bejegyzést, katt ide:
majd folytasd itt:
Ha van már bankszámlád, akkor először a saját bankod tájékán nézz körül. Ha nem vagy kötve valami oknál fogva (pl. hitel) a jelenlegi bankodhoz, akkor érdemes körülnézni és esetleg bankot váltani. Ez ma már nem olyan bonyolult, ha a volt és a leendő bank is csatlakozott az egyszerűsített bankváltási eljáráshoz. (Ezen bankok listáját megtalálod: bankszovetseg.hu/onszabalyozas)
Hogy kezdj neki?
Először is: NE a bankok honlapján történő kutakodással kezdd! Az első lépés a saját igényeid felmérése!
Ha már van bankszámlád, vedd elő a havi bankszámlakivonataidat és legalább 6 hónap, de még jobb, ha 1 év forgalmazásaidat elemzed ki. Írd fel egy lapra (vagy az excelbe), hogy milyen típusú forgalmazásaid voltak. Például: rendszeres átutalások, csoportos átutalások, bankkártya forgalom, készpénz felvét, stb. Ne hagyd ki a jóváírásokat (munkabéred, diákhiteled, stb., ami a számládra érkezik) sem!
A bankkártya használatodat is nézd át: mire használod? Bank saját ATM-ből vagy idegen ATM-ből veszel fel, fizetésre használod a boltokban, telefonkártya feltöltésre használod, stb. Próbáld minél részletesebben ezeket a forgalmakat egymás alá felírni.
Ezt követően a soron következő oszlopokba írd fel, hogy az adott forgalom egy hónapban hányszor és milyen összegben fordult elő.
A végén számolj átlagot. Így kapsz egy olyan „átlaghónapot” ,amiből kiderül mire is van szükséged. Ehhez add még hozzá azokat a dolgokat, amit még esetleg szeretnél igénybe venni. (pl. SMS küldés a forgalmaidról) Ez az átlaghónap lesz a számításaid alapja.
Ha nincs még bankszámlád, a fenti folyamatot akkor is végre kell hajtani, csak nem áll rendelkezésedre számlakivonat. Itt az a feladatod, hogy gondold végig mire szeretnéd használni a számládat. Milyen jóváírásokat vársz, és mit szeretnél innen fizetni. A kiindulási alap itt az általad elképzelt és összeállított „próbahónap” lesz.
Ezek után jöhet a második lépés:
Most kutakodunk a neten! Minden banknak van honlapja, igyekeznek is frissíteni, de azért nem árt ránézni, hogy mikor frissítették utoljára.
Válaszd ki a Téged érdeklő csomagokat, és szépen sorban minden számlakonstrukcióra számold ki, hogy az átlaghónapod mennyibe kerülne! Figyeld az olyan feltételeket, hogy: „X Ft havi munkabér jóváírás felett”, stb. Figyelj oda az állandó költségkre, pl. számlavezetési díj, de fontos az is, hogy mennyi kamatot adnak a számládon parkoló pénzre. Ha szeretnél (vagy van) folyószámla-hiteled, akkor számold végig annak a költségeit is.
Ha ezeket a számításokat elvégzed, minden számlacsomag végén kapsz egy számot, ami már összehasonlítható. Innen már látod, melyik a legolcsóbb.
Akinek ez az elsőrendű, annak már meg is van a megoldása. Akinek számít más is, annak össze kell vetnie a különböző feltételeket és aszerint döntenie.
