Az Állam kedvező feltételeket teremtett a lakossági állampapírok megvásárlásához, azzal a nem titkolt céllal, hogy a lakosságot is bevonja az állam finanszírozásába. Nos, a statisztikák azt mutatják, ez sikerült.
A lakossági állampapírok állománya 2007 óta nem volt ilyen magas, mint jelenleg. Az év első felében 173 milliárd forinttal nőtt. Ennek 69 %-a kamatozó kincstárjegyekbe vándorolt.
A kamatozó kincstárjegy egyéves futamidejű, fix kamatozású állampapír. A befektető a futamidő végén kapja kézhez a kamatot és a befektetett tőkéjét is. Ez egy alapvetően elektronikus formában létező értékpapír, de fizetség ellenében fizikailag is át lehet venni. A lakosság szempontjából likvidnek tekinthető, mert a futamidő alatt szabadon adható-vehető. A Magyar Államkincstár fiókhálózatában, illetve azoknál a bankoknál vásárolhatók, melyek szerződést kötöttek erről.
Az állampapíroknak nincs intézményvédelmi alapja, visszafizetésükért az állam szavatol.
Erről azért nem árt elgondolkodni egy kicsit. Bár a fiatalabb korosztály szerencsére nem tapasztalta meg, de volt már olyan a történelemben, hogy állampapírokat nem fizettek vissza. Ilyenek voltak pl. a háborús kötvények. (A festő Csontváry így vesztette el vagyonát...) A mai gazdaság elég bonyolult és labilis ahhoz, hogy ennek az esélyét ne lehessen kizárni.... Tehát a látszat ellenére van kockázat.
Szerinted ez ma valós veszély? Érdekes dolog, hogy az emberek nemrég még az országból vitték ki, vagy próbálták biztonságba helyezni a megtakarításaikat, attól féltükben, hogy elveszi az állam (amin persze nem csodálkozom...), most pedig közvetlenül az államnak adják..... Mi erről a véleményed?? Tudni kell, hogy állampapír vásárlásával az államot hitelezzük.
Elég ellentmondásos a helyzet!
Hogy tudta ezt elérni az állam?
-
Marketingkampány
-
Értékesítési pontok bővítése
-
Piacképes, fix kamatozás
-
Megfelelő likviditás biztosítása
Az adatok azt bizonyítják, hogy profi munka volt. Úgy látszik a magas (8% körüli) éves és fix kamatozás van olyan vonzó, hogy az emberek szemléletet is váltsanak. Pedig általában kockázatkerülők vagyunk, féltjük a befektetéseinket.
Az állam tehát beszállt a lakossági megtakarításokért vívott harcba, de úgy tűnik, a bankok nincsenek kétségbeesve, mert hasonló átrendeződéseket már többször átéltek, vannak eszközeik a lakosság „visszahódítására”.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy lesz-e és mikor fordulat, vagy marad-e a trend és meddig.