A KHR elődje a BAR (Bankközi adósinformációs rendszer) volt, ezért sokan még mindig „BAR listá”-nak ismerik. Egyik rendszerből alakult ki a másik, lényegi funkciójuk ugyanaz, de időközben fejlődött, alakult és egyre többféle nyilvántartást tartalmaz.
A pénzintézetek azt szeretik, ha a hiteldöntésekhez minél több információ áll rendelkezésükre a kérelmezőről. Egyik ilyen fontos információ az, hogy volt-e már az ügyfélnek más banknál is hitele, ha volt, azt rendben visszafizette-e. Persze megkérdezik az ügyfelet, de ez nem biztos adat. A rosszul fizető ügyfelek bankközi nyilvántartására hozták létre a BAR rendszert, melyből aztán a ma ismert KHR rendszer alakult ki. Működését törvény szabályozza, tehát nem a bankok egymás közti adat csere-beréjéről van szó! A KHR, mint harmadik fél biztosítja az adatok egységességét, tárolását, kezelését és törvény szerinti továbbítását.
Ha ezzel kapcsolatban azt hallod, hogy BISZ Zrt, akkor a KHR-t működtető pénzügyi vállalkozásról van szó.
A KHR egy zárt rendszerű adatbázis, ahol kizárólag a törvény által előírt adatokat kezelhetik. Két fő adóstípus adatait kezeli: a természetes személyekét és a vállalkozásokét. Itt most a természetes személyek adatkezeléséről lesz szó.
Sokáig ez egy ún. negatív listás rendszer volt. A pénzintézetek kötelesek voltak a KHR rendszerbe elküldeni azon ügyfelek adatait, akik oly módon nem tettek eleget a fizetési kötelezettségüknek, hogy a kötelezettségük összege 90 napon keresztül folyamatosan meghaladta a legkisebb összegű havi minimálbért. Ezt szerződésenként kellett figyelembe venni. A KHR rendszer nyilvántartotta ezeket az adatokat, és a bankok egyes ügyfelekre vonatkozó kérelmére átadta azokat. Ezért a bankok fizetnek, nem kapják ingyen!
A KHR rendszerben addig van fent egy szerződés, amíg a késedelmes tartozást nem rendezték, és a tartozás teljesítésétől számított még egy évig. Ezt követően vissza nem állítható módon törlik a rendszerből. A tartozás megfizetéséről a pénzintézet tájékoztatja a KHR-t. Ez a negatív listás rendszer ma is így működik, de nemrég kiegészítették a „pozitív” listával.
A pozitív lista lényege, hogy az összes megkötött hitelszerződés adatait továbbítják a rendszerbe. (Jelenleg zajlik az ún. ősfeltöltés, mikor a jelenleg élő szerződések adatait rögzítik és egyeztetik.)
Ennek adatait is lekérhetik a pénzintézetek, de csak azoknak a személyeknek az adatait kapják meg, akik ehhez hozzájárultak. A hozzájárulásról a szerződéskötéskor kell nyilatkoznod. Ha a hitelt rendben visszafizetted, a szerződést törlik a rendszerből, de ha kéred, még maximum 5 évig nyilvántartják.
Mi a jó ebben Neked?
Ha a pozitív listás rendszerben hozzájárulásodat adod, hogy adataidat más bankok is láthassák, akkor egy hitelfelvételnél pozitív tényezőként veszik figyelembe, hogy Neked már volt hiteled, esetleg több is, és rendben vissza is fizetted. Ha a hozzájárulást nem adod meg, és a hitelt rendesen fizeted, hátrány nem ér.
Egyre figyelj nagyon: ne kerülj a negatív listás rendszerbe! Ide nemcsak hitel tartozás nemfizetése esetén, hanem valótlan adat közlése, hamis okirat használata, vagy bankkártyával való visszaélés esetén is be lehet kerülni!
Ez a blog elköltözik, de tovább él, kattints ide: http://penzugyiutravalo.hu
