„A PSZÁF visszavonta a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte az intézmény felszámolását.”
Eredeti hírforrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/tonkrement_egy_takarekszovetkezet_hogy_allnak_a_tobbiek.168111.html
A magyar bankrendszer kétszintű. Első szintje a Magyar Nemzeti Bank (rövidítése: MNB), második szintjét a kereskedelmi bankok alkotják. A Jegybank – ahogy hétköznapi nyelven emlegetik – az állam és a bankok bankja. Több célja és feladata van, de ez általában közvetlenül nem érinti az átlagembert.
Ami minket érdekel, az a kereskedelmi bankok szintje. Összefoglaló néven hivatalosan pénzügyi intézményeknek nevezik. Ezen belül vannak a pénzügyi vállalkozások és a hitelintézetek, így:
Pénzügyi intézmények
Hitelintézet Pénzügyi vállalkozás
Bank
Szakosított hitelintézet
Szövetkezeti hitelintézet
A hitelintézetek közé tartoznak a Takarékszövetkezetek is. Funkciójuk ugyanaz, mint a részvénytársaságként működő bankoké. A magyar hitelintézeti körbe tartozik sok neves bank (Raiffeisen, Erste, OTP, K&H, stb.), melyek reklámját állandóan látod a tévében. Ezekből sok van a magyar piacon, de egyikük sem 100 %-ban magyar tulajdonú. A Takarékszövetkezetek magyar emberek tulajdonában vannak, nem hatnak rájuk a külföldiek. (És nem viszik ki az országból a hasznukat!) Méretük a bankokhoz képest kicsi, viszont a lakosság kiszolgálását ugyanúgy ellátják, ugyanazok a törvények vonatkoznak rájuk, mint a bankokra.
Fontos tudnod, hogy minden egyes takarékszövetkezet külön cég! A bankokhoz képest nagy különbség az, hogy regionálisan működnek, egyenként nincs országos hálózatuk. Összességében azonban ők azok, akiknek a fiókhálózata a legkiterjedtebb, még a falvakba is eljutnak. Láttál már faluban Raiffeisen, Erste, stb. fiókot? Ha igen szólj, megnézném!
A takarékszövetkezetek részletes helyi ismeretekkel rendelkeznek, kapcsolatuk közvetlen az ügyfelekkel. Többségükben családias légkör fogadja az ügyfeleket, kevésbé jellemző a tömeg bankolás, mint a bankoknál.
A takarékszövetkezetek működése a vezetőiken és dolgozóikon múlik, nincs felettük utasítást adó, kisegítő anyabank. Védelem nélkül azonban ők sincsenek, intézményvédelmi alapokat hoztak létra, melyek közül a legnagyobb az OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap). Ők hivatottak megvédeni az egyes takarékokat, ha gondban vannak.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetői rossz döntések sorozatát hozta, nem tudta ezeket korrigálni, olyan állapotba került a cég, hogy nem volt érdemes feltőkésíteni.
Ez a jelenség azonban csak a működési területén jelentkezik, az ott élő embereknek okozva fejfájást.
Gondolj csak bele: mennyi embert érintene, ha egy nagy bankkal történne ugyanez! Ne higgyétek, hogy velük nem történhet meg, csak mert nagyok! Tőlünk, hétköznapi polgároktól messze állnak a nagy bankok külföldi anyabankjai, valamiféle misztikus ködben. Az utóbbi időben a bankok egyre több fiókjukat zárták be, mert már nem tetszett nekik a magyarországi helyzet (állami elvonások, szűkülő üzleti lehetőségek). Az utóbbi két évben 14 kereskedelmi bank 87 fiókját zárták be.
A magyarországi hitelintézetek ellenőrzése szigorú, a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) folyamatos ellenőrzéseket végez és kikényszeríti a helyes működést.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet sem egyik pillanatról a másikra ment tönkre. Honnan tudhatták ezt előre az ügyfelek? Annak, aki valamennyire járatos a pénzügyekben, és veszi is a fáradtságot, hogy megnézze a Takarékszövetkezet nyilvános adatait, és érti is, amit lát, bizonnyal fel is tűnik, hogy gond van. Véleményen szerint az átlagügyfelek körében ez nem életszerű.
Az sokkal inkább, hogy helyi viszonylatban pletykák keringhettek a pénzintézet gondjairól.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet csődje miatt azonban nem szabad megvonni a bizalmat egyik takarékszövetkezettől vagy banktól sem!
Ez a blog elköltözik, de tovább él, kattints ide: http://penzugyiutravalo.hu
