A befektetési alapokat valamely részvénytársaság hozza létre, aki kitalálja, hogy milyen értékpapírok legyenek az alapban. „Ő” a befektetési alap összetételének kitalálója, befektetésialap-kezelőnek hívják. Az alapkezelő mellett van egy letétkezelő, aki a „gyakorlati dolgokat intézi”: őrzi és kezeli az értékpapírokat, vezeti az alap pénz- és értékpapír számláját. Ez általában hitelintézet, ami értékesíti is a befektetési alapot.

A befektetőnek nincs joga és lehetősége beleszólni abba, hogy milyen jól forgatják az alapkezelők a pénzét. A befektetési jegy vásárlásakor dönt arról, hogy milyen szempontok alapján fektetik be a pénzét.

Mibe fektetnek a befektetési alapok?

Két fő befektetési alap van:

• Ingatlanalapok: a befektetési jegyek tulajai által befektetett tőkét ingatlanokba fektetik. Pl. vesznek egy irodaházat, bérbe adják az irodákat, a bérleti díjakból maradó hasznot pedig szétosztják a befektetők között.

• Értékpapír alapok: a tőke különféle értékpapírokba kerül, pl. kötvények (állami és vállalati), részvények, melyek lehetnek külföldiek is. Ezeknek az értékpapíroknak a „teljesítményétől” függ az alap által a befektetőknek kifizetett hozam.

Ez így elég egyszerűen hangzik, de mindkét típusnak sok-sok fajtája van, a befektetésialap-kezelőknek igen jó a fantáziájuk!

Az alapok kétféle módon születhetnek: zárt vagy nyílt kibocsátással. Az átlagember a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegyhez tud hozzájutni. Nem kell aggódni, ebből is van rengeteg!

Az alapok saját tőkéjük szerint lehetnek nyílt- és zártvégűek.

A zártvégű alapoknál van egy jegyzési időszak, az ez alatt összegyűlt pénz lesz az alap tőkéje, amit forgatni fog. Nem ad el újabb jegyeket és nem is vásárolja vissza. De hogy mégis hozzájuthass a pénzedhez, ha nagyon akarsz, ezeket bevezetik a tőzsdére és ott forgalmazhatod. Meghatározott futamidejük van.

A nyílt végű alapoknál nincs előre meghatározott jegyzési időszak, az alap fennállása alatt végig lehet befektetési jegyet vásárolni, és eladni. A tulajok bármikor kiszállhatnak a bizniszből, és annyit vihetnek el az alapból, amennyi a nettó eszközérték alapján jár nekik. Ez az alapban lévő értékpapírok összesített értéke mínusz az alapot terhelő költségek. Ez azt mutatja, hogy pillanatnyilag mennyit ér az alap. Ezt az értéket naponta számítják.

A befektetési alapoknál nagyon fontos a kockázatok felmérése! Általában úgy is hozzák létre az alapokat, hogy vannak „kockázattűrők” és „biztonságosabb” alapok. Nyilván a biztonságosabbak hozama alacsonyabb. Általában azért vásárolják őket, mert nagyobb hozamot remélnek tőle, mint a bankbetétektől.

Általában ne félj a befektetési alapoktól, de csak akkor vásárolj, ha teljesen tisztában vagy a működésével! Különösen igaz ez az ingatlan alapokra!

Ez a blog elköltözik, de tovább él, kattints ide: http://penzugyiutravalo.hu