A GKI Gazdaságkutató Zrt. közzétette 2012-2013-ra vonatkozó gazdasági előrejelzését. Úgy gondolom a mai gazdaságban nem igaz az a tétel, hogy a múlt előrejelzi a jövőt. Főleg azért, mert egy-egy elhangzott politikusi mondat olyan mértékben, és olyan váratlanul eltolhatja az eseményeket, hogy ennek hatásait kiszámítani képtelenség. Mindazonáltal a GKI összefoglalója nagyon érdekes, és jelenlegi tényadatokat is közöl. Ellentmondás, hogy mindezek mellett az MNB megint csökkentette a jegybanki alapkamatot.
„A magyar gazdaság 2012. I. félévében recesszióba került, s ez a II. félévben az aszály következtében zuhanó mezőgazdasági termés miatt tovább mélyül. A fogyasztás, a beruházás, a hitelezés egyaránt visszaesik. A vállalkozások többségének pénzügyi helyzete romlik.”
Csak nagyon szűk az a réteg, aki ne érezné ezt a bőrén! A foglalkoztatás csak a közmunkának köszönhetően bővül. Ez összgazdasági szinten nem pozitív, de bizony sok egyénnek ad – legalább átmeneti szinten - egy kis lehetőséget.
A reáljövedelem 2,5 %-kal, a fogyasztás 2 %-kal csökken, miközben éves átlagban 5,7 %-os lesz az áremelkedés. Nagy baj, hogy ennek 40 %-át az áremelkedések okozzák! Te is érzed a bőrödön? Mert én igen!
Miközben a legtöbb környező ország gazdasága növekedett, Magyarországon volt a régió legnagyobb recessziója. Ez azt mutatja, hogy ez nem a külső hatások eredménye!! A pénzpiacon az év eleji állapotokhoz képest javulás történt, de ez nagyon ingatag, a magyar kockázati felár továbbra is magas. Ez a kockázati felár azt jelenti, hogy a külföldi befektetők mennyire tartanak attól, hogy befektetéseik nem, vagy nem megfelelően térülnek meg, hoznak hasznot. Magyarországot kockázatos országnak tartják.
„Az a tény, hogy az alapkamat csökkentése a külső tagok szavazatával – az MNB teljes vezetésének véleménye ellenére – született meg, tovább erodálja az MNB hitelességét.”
A múlt héten – hasonló módszerekkel – az MNB megint csökkentette 25 százalékponttal a jegybanki alapkamatot. Vajon mi lesz mindezeknek a következménye?? Az MNB csak akkor tudja teljesíteni a céljait (a forint értékének és a gazdaság stabilitásának megőrzése), ha döntéseit szakmai szempontok, pontos gazdasági tények alapján hozza meg és nem politikai nyomásra. Szerintem e politikai nyomás csak növeli a magyar gazdaság kockázati felárát. Dehát rengeteg tényező alakítja a gazdaság alakulását, lehet, hogy éppen valamelyik elnyomja ezt.
A gazdasági elemzéseket olvasva mindig valahogy a politikánál lyukadnak ki. Számomra ez azt mutatja, hogy a politikának túl nagy hatása van a gazdaságra. Ez pedig sajnos általában az átlag állampolgárok „bőrére megy”. A GKI szerint a kormány „pávatáncot jár” az IMF-fel azért, hogy a már elkerülhetetlen megszorító intézkedéseket, majdan az ő nyakukba tudják varrni. Nem látunk a színfalak mögé. A politika azonban túlságosan mélyre nyúlkál a pénztárcánkba.
Úgy gondolom ma már csak az, hogy néhány évig nem változtatnának semmin, az eredményt hozna, mert a gazdasági szereplők megtalálnák a kiskapukat, kiutakat. De nem hagyják békén őket.
Ez a blog elköltözik, de tovább él, kattints ide
